MEGLEPÍÍÍÍÍ :)

Dorcsy és Tom hiretelen elhallgattak. Én azt sem tudtam, hogy mit csináljak ilyedtemben. A legjöbb ötletnek azt tartottam, hogy úgy teszek, mintha nem is hallottam volna semmit.
-Ohh, sziasztok. Hát ti ??-kérdeztem meglepődve, amikor a szobába értem.
-Ööö ... Rád vártunk.-mondta Dorcy és Tomra nézett. Tom elég szomorúnak tűnt és csak lehajtott fejjel bámult valamit a padlón.
-Ilyen sokáig ellettem volna ?? -kérdeztem, pakolászva a cuccaim között.
-Na szerintem én megyek is. Kettesben hagylak titeket beszélgetni.-állt fel Dorcy.
-Mit kellene megbeszélnünk ??-kérdeztem értetlenkedve, bár teljesen tisztában voltam a dolgokkal.
-Semmit, semmit. Mindjárt jövök, kikísérem Dorinát.-állt fel Tom is gyorsan és elkezdte Dorcyt kitolni a szobából, közben a fülébe súgott valamit. Nagyon megilyedtem. "Mi van, ha Tom szakítani akar velem ??" Amikor a bajárati ajtó csattant egyet, akkor tértem vissza a "földre" és a másik pillanatban már Tom ott volt elöttem.
-Figyelj kicsim, meg kellene beszélnünk valamit.-kezdte Tom és össze-vissza pakolgatta a lábád idegességében.
-Okés, de nem ér rá holnap reggelig ?? Hulla fáradt vagyok, és már lassan 11 óra.- dőltem le az ágyra.
-Ööö ... De persze, ráér.- Tom egy kicsit csalódottan leült mellém, majd megfogta a kezemet. Én már lassan kezdtem elaludni, de amikor hozzám ért, az egész testem beleremegett. Kinyitottam a szememet és felnéztem rá. De ő csak szomorúan rámnézett, mintha csak azt akarná mondani, hogy "Nagyon sajnálom, kicsim ...". Ekkor hiretelen végig futt az agyamon minden, és rájöttem a megoldásra. Sokkal többet kell foglalkoznom Tommal és kevesebbet Alexxel. Be kell bizonyítanom, hogy szeretem Tomot.
Másnap reggel, amikor felébredtem, szinte ugyanolyan fáradt voltam, mintha nem is aludtam volna semmit. Lassan feltápászkodtam és csak akkor tűnt fel, hogy Tom nincs sehol. Azonnal felpattantam az ágyból és közberohantam a lakásban Tomot keresve. Sehol nem találtam, de a konyha asztalon találtam egy üzenetet tőle:
-Szia kicsim. Sajnálom, hogy így eltűntem, de Ben szólt, hogy el kell mennünk egy kis időre. Maximum délután 2-re itt vagyok. Nagyon hiányzol és ne haragudj.
Magamban megkönnyebbültem, mert azt hittem, hogy valami hülyeséget akar csinálni. Épp a fürdőbe indultam, amikor kopogtak. Dorcy volt. Amikor kinyitottam az ajtót, rögtön bejött és idegesen hadarta a szövegét:
-Annyira sajnálom szegény Tomot. ha tudnád, hpgy miket mondott tegnap, amíg te nem voltál itt.-mondta, miközben bement a szobába és magával húzott engem is.
-Nyugi, hallottam. És rájöttem, hogy hülyeséget csinálok. Én szeretem Tomot és ezt be is kell bizonyítanom neki valahogy.
-Te hallgatóztál ??-nézett rám nagy szemekkel Dorcy.
-Ne húzzuk az időt, inkább segíts kitalálni valamit.-felálltam és ide-oda mászkáltam, ötleteket keresve.
-Megvaaan ...-kiáltott fel Dorcy, majd gyorsan a telefonhoz nyúlt.-Hallo, recepció ?? Szeretnék kérni sok tucat rózsát. Köszönöm.
Értetlenkedve néztem rá, mert fogalmam sincs mit talált ki már megint. Ő vette a lapot és elmagyarázta a tervét ...
Miután felhozták a rózsákat, mi nekiálltunk leszedni az összes rózsa szirmát. Azután ezeket elszórtuk a bejárati ajtótól egészen a szobáig. A szobában még az ágyat is teleszórtuk. Bevallom, nagyon jól nézett ki ez az egész.
-Eskü imádlak.-ugrottam Dorcy nyakába.
-Na én most megyek. Majd holnap mesélj. Szia.-azzal elment. Én gyorsan lezuhanyoztam, majd egy fehér törölközőt magam köré tekertem és ráfeküdtem az ágyra. Kb 2-3 perc múlva hallottam, hogy jön valaki. Gyorsan összerendeztem magam és csöndben maradtam. Hallottam, ahol kinyílik a bejárati ajtó és valaki közeledik a szoba felé. A szívem a torkomban dobogott, hogy vajon majd Tom mit fog gondolni. De nem az jött, akire számítottam. Alex állt az ajtóban és nagy szemek meresztett rám ...

Basszus deh izgulok :D:D Rem ti is ;) nah kommikaaat :) PuSsZóÓó <3