Nem számítottam erre, hogy Alex ezt fogja mondani. Csak néztem rá értetlenül.
-Talán valami rosszat mondtam ??-kérdezte megszeppenten Alex.
-Nem dehogyis, vagyis ... Most erre nem tudok mit válaszolni. Figyelj, nekem is lenne egy dolog, amit el kellene mondanom neked. Én ismerek egy fiút, aki tulajdonképpen ...- fogalmaztam magamban a mondatokat, de ekkor Alexnek megcsörrent a telefonja.
-Hallo.-egy pici szünet, majd Alex meglepődötten ugrott fel.-Hát te hogy hogy felhívsz ?? Tényleg ?? Rendben, persze. Akkor ott, csá.
-Ki volt az ??-kérdeztem érdeklődve.
-Egy nagyon régi ismerősöm. Külföldön lakik, de most itt van Siófokon és szeretne velem találkozni. Nagyon régen láttuk egymást utoljára. Nem haragszol meg érte, ha most találkoznék vele ?? -ült le mellém a földre és átkarolt.
-Nem dehogy is. Menj nyugodtan.
-Te nem akarsz eljönni ??
-Nem, kösz. Úgysem ismerem a barátodat, meg gondolom ő sem engem. Beszélgessetek csak nyugodtan.
-Ahogy akarod, de azért még hazakísérlek.-mondta Alex, majd elindultunk hazafelé.
Útközben mesélt még 1-2 dolgot erről a barátjáról, mint például, hogy van egy testvére, szeret zenélni, stb ...
Lassan hazaértünk.
-Holnap van kedved találkozni ??-kérdezte Alex.
-Felőlem okés.
-Akkor majd felhívlak, szia.-megcsókolt majd elment. Egy kicsit csalódott voltam, de megértettem a dolgot, hiszen nagyon régen nem látták egymást. Amikor beléptem az ajtón, rögtön észrevettem, hogy anyum nincs itthon. Rögtön a telefonhoz nyúltam és felhívtam Dorcyt. Épp indulni készült Billhez a kórházba, így én is elkísértem. Útközben kérdezgetett Alexről, hogy mit csináltunk, meg hasonlók. Elmondtam neki mindent, de már nem volt ideje kommentálni a történteket, mert megérkeztünk Bill kórterméhez.
Már ébren volt, de még mindig nagyon gyengének tűnt. Az ágya mellett volt egy toll és egy papír, mivel még mindig nem szabadott beszélnie. Én nem nagyon zavartam őket, hadd beszélgessenek. Addig jártam egy kört a folyosókon. Pont amikor visszaértem, akkor jött ki Dorcy az ajtón. Bill már aludt. Amikor hazafelé mentünk, valaki felhívott. Tom volt az.
-Szia Kicsim. Ráérsz most ??
-Hát mindjárt hazaérek, mert Dorcyval voltunk Billnél. De amúgy ráérek.
-Remek. És nincs kedved eljönni ide hozánk ?? Be szeretnék mutatni neked valakit.
-Ööö ... Okés, akkor 15 perc kb és ott vagyok.
-Rendben Kicsim. Szeretlek, szia.
Dorcyt hazakísértem, majd elindultam a hotel felé. Gondolkoztam Alexen is, meg Tomon is. Arra gondoltam, hogy el kellene-e mondanom Tomnak Alexet, és fordítva. Lassan odaértem, de még mindig nem döntöttem el, hogy mit csináljak.
Felmentem lifttel. Tom ajtója mögül, harsány nevetések szűrődtek ki. Mostmár nagyon kíváncsi lettem, hogy ki az, akit Tom be szeretne mutatni nekem. Félénken kinyitottam az ajtót. Tom ott ült a kanapén mellette egy fiúval.
De várjuk ... Én ezt a fiút ismerem ... Hisz ő Alex volt ...