Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon mit írhatott Alex. Gyorsan rá is nyomtam az "Olvasás" gombra:

-Szia. Ne haragudj, hogy ilyen későn zavarlak, de van számodra valamim. Nagyon fontos, kérlek ha tudsz, akkor gyere le a hotel elé.

Mivel én eszméletlenül kíváncsi természetű vagyok, így legszivesebben lerohantam volna, de ott volt Tom. Odafordultam hozzá, ő pedig fürkésző tekiktettel csak ennyit kérdezett:

-Folytatjuk?

-Ööömmm ... Mindjárt folytatjuk, ígérem, de ... nekem most el kellene mennem egy 10 percre ...-mondtam, de közben rá sem néztem, csak öltözködtem. Amikor végeztem, odaültem mellé. Még mindig kétketően nézett rám, hogy most mit csinálok és miért.

-Ennyire fontos ez az egész?

-Még én sem tudom pontosan miről van szó, ezért majd ha visszajöttem, elmagyarázom. Rendben?-Tom csak meghúzta a száját.- Ne haragudj Kicsim, nem hagynláak itt, ha nem lenne fontos, hidd el.

Magamfelé fordítottam a fejét és rámosolyogtam. Ettől ő is elmosolyodott, majd gyengéden megcsókolt.

-Rendben. De siess vissza, kérlek.- adtam neki még egy búcsúpuszit, majd siettem a hotel elé.

Annyira ideges voltam, hogy a liftben már ide-oda járkáltam, míg le nem értem a földszintre. Gyors léptekkel mentem ki a főbejáraton majd körülnéztem, de Alexet sehol nem láttam. Egyszer csak fütyülést hallok a hotel sarka felől.

Alex integetett, hogy menjek oda.

-Ne haragudj, hogy ilyen későn zavarlak, de valami nagyon fontos dolgot tudtam meg és ... szerinte ezt neked is látnod kellene.-mondta titokzatosan, majd egy nagy borítékot nyomott a kezembe. Ilyedten ránéztem Alexre, hogy vajon mi lehet benne.

Kinyitottam, de valamiért nem mertem megnézni, hogy mi van benne.

Alex közben körbe-körbe nézelődött, mintha azt lesné, hogy nem-e figyel minket valaki.

-Ez ennyire államtitok, hogy kémet figyelnek minket?-kérdeztem, de még mindig nem tudtam mi van a borítékban.

-Csak nézd meg mi van benne.

Hát jó ... Kihúztam néhány fényképet a borítékból. Először azt hittem valami gyilkosság képei vagy nem is tudom, de aztán amikor megnéztem ...

-Ezeket mikor csináltad?-kérdeztem idegesen a képeket nézve.

-Nem én, egyik ismerősöm. Amúgy ma.

Elkezdtem sírni. Nem bírtam ránézni a képekre, így inkább visszatettem őket a borítékba. Alex, amikor észrevette, hogy sírok, közelebb jött hozzám és szorosan átölelt.

-Ne sírj, drága. Minden rendben van.

-Nem. Semmi sincsen rendben.-mondtam még mindig zokogva. Hogy tehette ezt? Nem ilyennek ismertem meg, de mégis ...

Összegyűltek bennem az indulatok és eszembe jutott mit terveztem ma éjszakára. Ellöktem magamtól Alexet és elkezdtem visszarohanni a hotelbe.

-Köszi Alex. Majd hívlak.-fordultam vissza menet közben és odakiáltottam neki. Olyan gyorsan futottam, hogy az éppen sétálgató recepcióst majdnem fellöktem. Gyorsan bocsánatot is kértem, majd eltűntem előle a liftben.

Most még idegesebb voltam, mint lefelé. Már magamban fogalmaztam a mondatokat, de mire felértem az emeletünkre, kb az egészet elfelejtettem. Gyors léptekkel mentem a szobánk felé. Az ajtó elött megálltam és vettem egy mély levegőt. Majd szép nyugottan benyitottam. Tom még mindig ott feküdt az ágyon, bámulta a plafont.

-Na végre. Azthittem már nem is jösz.-felült az ágy szélére. Leültem mellé és erőltettem magamra egy mosolyt.

-Ennyire kifárasztott az a megbeszélés vagy mi Bennel?-közelebb bújtam hozzá és megsimogattam a vállát. Tom kissé furcsán nézett rám.

-Igen. Jól jönne egy kis kényeztetés.-már hátra akart dönteni, de én ellöktem magamtól és felálltam.

-Kényeztetés? Igen? Meg megbeszélés? Milyen megbeszélés az, amikor egy szőke picsával vagy egy kávézóban és faljátok egymást? HMM?

Sziasztok. Na olvassátok még a blogot? :S Naon régen tettem fel új fejezetet, így gondoltam 1et feldobok. :D Ja van egy hírem ... vagyis inkább egy szavazás, amit ti fogtok eldönteni. Ezt a blogot hamarosan befejezem. (max 10 fejezet kb sztem) és én szeretnék kezdeni egy másik blogot. Szintén ilyen kitalált lenne, csak nem TH-s ...

Ti mit gondoltok, kezdjek egy másikat? Mindenkinek kérem a véleményét, fontos !!! :D Ja és meséljetek h megy a suli. puszii <3