Benéztem a kulcslyukon és azt láttam, hogy Saki pénzt ad Barbinak és Krisztinek.-Akkor megbeszéltük. Az a lényeg, hoyg elcsavarjátok Bill és Tom fejét, mert elegem van már ezekből a kis csitrikből.- mondta Saki kissé idegesen.

Véletlen meglöktem az ajtót, ami megreccsent. Ilyedten néztem Danira, amikor meghallottam a lépéseket odabentről. Dani hirtelen megragadta a kezem és behőzott ey szobába, ahol teljes sötétség volt. Odaszorított a falhoz, becsukta az ajtót és befogta a számat. Sísi csönd volt egy ideig, aztán Barbii megszólalt.

-Biztos a húzat volt. Na akkor mi vissza megyünk a többiekhez.

-Jó, de hamarosan ti fogtok fellépni.- mondta Saki.

-Tudjuk.- mondták a lányok és elindultak vissza Billékhez. Mi még vártunk egy kis ideig a sötét szobában, hogy biztosan elmenjen mindenki. Dani elengedte a számat és kinyitotta az ajtót, hogy körül nézzen.

-Gyere, már mindenki elment.- mondta, de én nem mentem utána, hanem összeroskadva ültem a sötét szoba falánál és sírtam.

-Csak nem sírsz?? Mi a baj??- jött vissza Dani a folyosóról és leült mellém.

-De sírok, hisz hogy ne sírnék?? Ha apukád meg akar tőlünk szabadulni, akkor mi nem tehetünk ellene semmit. Hiába is kűzdenénk, akkor is ő nyerne, hisz hogy is szállhatnánk szembe egy felnőttel ráadásul a Tokio Hotel menedzserével??

-Majd én segítek...

-Ohh, kösz. Kedves tőled és ne sértődj meg, de így sem tudnánk győzni. Nem nagyon szeretem feladni a dolgokat. Főleg nem, ha szerelemről van szó. Hisz mindenkinél jobban szeretem Tomot és nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettem és semmiképp nem akarom elveszíteni, de ez már nekem is sok.......- itt elakadt a szavam és keserves sírásba kezdtem. Dani átölelt és próbált vígasztalni.

-Micsoda??? Mit szervez Saki???- kérdezte valaki az ajtóban állva. Felnéztem és láttam, hogy Tom az.

-Gyere elmesélem.- mondta Dani és kiment Tommal a folyosóra. Én meg közben belegondoltam a helyzetünkbe. Hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy most a Tokio Hotellel lehetünk és szerelmesek vagyunk. De ki tudja, hogy holnap nem-e már otthon leszünk Saki jóvoltából.....Ahogy így gondolkoztam még jobban rám jött a sírás és csak összekuporodva ültem ott és sírtam.Kicsit késöbb bejött Tom, majd leült mellém a földre.

-Jaaj, Kicsim. Nem kell félned, mert én semmiképpen nem engedlek el magamtól, mert szeretlek és nem akarlak elveszíteni.-mondta

-Én sem téged, dehát ha Saki ki nem állhat minket, akkor nem tudunk semmit tenni ellene, hogy kiutáljon minket.

-Ti nem, de mi igen. Nem ti mentek el, hanem ő a hülye lányaival együtt. Elegem van abból a Barbiról vagy hogy hívják...

-Miért mit csinált az a .....??

-Hát tulajdonképpen semmi konkrétat, csak már nagyon nyomul. Ölelgetett, meg szemezgetni próbált velem. Nem szivesen mondom el, de szájon is puszilt és utána meg is akart csókolni, de elegem lett és ott hagytam. Így hallottam meg félig amit mondtál, de legalább mostmár tudom az igazságot Nem is képzeltem volna róla, dehát.....- mondta Tom elkeseredetten. Időközben abba hagytam a sírást és odabújtam hozzá.Vígasztaltam egy kicsit, majd felálltam.

-Nah gyere menjünk.- mondtam ,majd nyújtóttam a kezem, hogy felhúzom. Tom rámnézett, majd megfogta a kezem. Felhúztam, majd magához húzott és megcsókolt.

-Bocs, hogy pont most zavarok, de jönnek a lányok fellépni.- mondta Dani az ajtóban állva. Kimentünk a folyosóra és észrevettük a lányokat, ahogy felénk jönnek. Már hallottuk a rajongók kiabálásait is. A lányok egyre közelebb és közelebb jöttek. Barbi csábítóan nézett Tomra, erre ő átkarolta a derekem és magához húzott.

Én is átkaroltam és gúnyosan néztem Barbira. Ő végig nézett rajtam, majd gúnyosan elfordította a fejét, mint aki meg lenne sértődve. Mikor kinyitották az ajtót, ami mögött a színpad és a több 1000 rajongó volt, még egyszer Barbi visszanézett Tomra és rámosolygott. Én Tom elé álltam és mérgesen Barbi szemébe néztem.Már nyitni akarta a száját, hogy beszól, de ekkor Tom átkarolt és rátette a kezét a hasamra. Erre Barbi bement az ajtón és becsukta azt. Tom megpuszilta a nyakam.

-Ez durva volt.- mondta Dani.

-Nem megyünk megnézni őket??- mondta nevetve.

-De. Most úgyis rámférne egy kis nevetés.- mondta Tom. Hallottuk már a zenét, így elindultunk. Mikor bementünk a hatalmas terembe, gyorsan elbújtunk a színpad mögött, hogy senki ne vegyen észre. Ott megtaláltuk Dorcsyékat.

-Na ti hol voltatok ilyen sokáig???- kérdezte Dorcsy.

-Majd késöbb elmesélem.- mondtam. Nem volt akkora hangzavar, mint amikor a Tokio Hotel fellépett, dehát nem is csodálom. A lányok nem voltak a legjobb énekesek,de azért Georg le nem vette a szemét Krisztiről. Észrevettem Sakit, amint mereven engem figyelt. Kicsit féltem tőle, így ódabújtam Tomhoz. Mikor vége lett a lányok fellépésének, a fiúk következtek. Elengedtem Tomot, hisz most nem énekeltünk velük. Mikor a lányok lejöttek a színpadról, rögtön Sakihoz mentek és összesúgdolóztak. Rossz előérzetem volt, így amikor a fiúk felmentek a színpadra, elhívtam Dorcsyt, hogy elmondjam neki mit tudtam meg. Bementünk a folyosóra, majd elmentünk a szobába és leültünk.

-Miért jöttünk ide?- kérdezte.

-Azért, hogy elmondjam mit tudtam meg. Képzeld el, hogy az a fiú, aki kihívott a szobából, mutatott valamit, amitől tátva maradt a szám. Saki felbérelte azt a 2 lányt, hogy csábítsa el tőlünk Billt és Tomot.- mondtam. Láttam rajta, hogy meglepődött, de ekkor kinyílt az ajtó és bejöttek rajta a lányok. Barbi beállt elénk nagy vagányan, Kriszti pedig az ajtót vigyázta.

-Na szóval ti lennétek Bill és Tom barátnői- mondta Barbi és közeledett felénk.........

Nah ennyi lenne. Van 1 hírem. Ugye suli és 8-as vagyok. Nagyon sokat kell tanulni és alig van időm irni a fejezeteket. Így azt találtam ki, hogy hetente csak 1 fejezetet fogok feltölteni. Magyarul minden hétfőn töltök fel 1 fejezetet. Sorry, ha nem tetszik, de nem tudok mást csinálni. Nyugi fogom abba hagyni a történetet. Továbbra is kérem a véleményeteket. Nah PuXxX mindenkinek Sziasztok.