Beszálltunk a limóba, majd elindultunk. Út közben néha fagattuk a fiúkat, hogy végülis hova megyünk. De mindig csak ezt válaszolták rá:

-Meglepi.- Egyszer amikor megkérdeztem Tomtól, hogy hova megyünk, csak igy válaszolt:

-Gyere közelebb és megsúgom neked.

Közelebb ültem hozzá. Hirtelen átkarolt és megcsókolt. Nem engedett beszélni. Billék csak néztek nagy kerek szemmel. Legközelebb, amikor megakartam kérdezni tőle, hogy messze vagyunk-e még, szintén átkarolt és megcsókolt. Tehát ha azt akartam, hogy megcsókoljon, akkor csak ki kelett nyitnom a számat. :-)

Elég sokat utaztunk. Már éppen elaludtam volna, mikor a limó megállt. Kiszálltunk és egy kis parasztház elött találtuk maguntak. Fogalmunk sem volt, hogy hol lehettünk. Az autó elhajtott és én megfordultam, mikor megláttam egy buszmegállót. Közelebb mentem hozzá és megláttam a feliratokat.(Bill, Tom, szeretünk titeket, stb......) Ekkor rájöttem, hogy hova is jöttünk. Magdeburgban voltunk ott, ahol Bill és Tom lakott régen. Bementünk a házba. Nagyon takaros kis ház volt. Szép rend, tisztaság mindenhol. Hirtelen előrontott a konyhából egy nő. Az ikrek édesanyja volt az, Simone.

-Bill, Tom. De örülök, hogy megint itt vagytok. Nagyon hiányoztatok. Hogy hogy eljöttetek??-kérdezte Simone miközben átölelte fiait.

-Nem csak egyedük jöttünk.-mutatott Bill ránk.

-És kik ezek a kisasszonyok???-nézett ránk Simone kérdően.

-Ők a barátnőink és egyben a háttér énekeseink is.-mondta Tom majd átkarolta a derekamat.

-Remélem nem baj ha megmutatjuk nekik a házat.-mondta Bill,miközben ő is átölelte a Dorcsyt.

-Jaaj fiúk, dehogy baj!!! Érezzétek csak otthon magatokat. Én vissza megyek a konyhába.-mondta Simone majd visszament a konyhába.

Elmentünk megnézni a házat. Semmi extra nem volt benne, de nekem nagyon tetszett. Emelet is volt. Alul volt a konyha, fürdőszoba, előszoba, nappali, étkező. Az emeleten pedig a fiúk és a szüleik szobája és egy fürdőszoba. Bill és Dorina bementek Bill szobájába, mi pedig Toméba.

Tom leült az ágyra. Én még körülnéztem egy picit. Volt a falon 1-2 poszter.( Rapperek és persze mesztelen lányok...xD) Leültem Tom mellé.

-Tök jó szobád van. Bár nem az én stílusom, de attól még jó.-mondtam

-Nekem azért más valaki jobban tetszik.-mondta Tom és közelebb ült hozzám.

-És mégis ki az a más valaki??? Ismerem???

-Igen, ismered. Szőke hajú, kedves és gyönyörű.-mondta miközben egyre hátrébb döntött azzal, hogy jött felém.

-Ohh igen??? És ki az???-kérdeztem mikor mát feljesen hátra döntött.

-Az, akit most meg fogok csókolni.-mondta majd megcsókolt. Miközben csókolt simogatott is és már kezdte felhúzni a pólómat, amikor benyitott Simone. Nagy kerek szemekkel nézett majd megszólalt.

-Ne haragudjatok, hogy csak így rátok török, de megérkezett a kocsi.

-Köszy anya. Mindjárt megyünk.

-Jó. Addig szólok Billéknek is.-mondta Somine, azzal kiment az ajtón.

Tom még utána ott akarta folytatni, ahol abba hagytuk. Megcsókolt, de hallottuk, hogy dudált egyet a sofőr. Lementünk és láttuk, hogy szakad az eső. Simone adott nekünk kettő esernyőt. Gyorsan kifutottunk a kocsihoz. Beszálltunk majd elindultunk. Nem volt sok autó az utcákon. Épp, hogy 1-2. De az eső nagyon esett. Alig lehetett kilátni az ablakon. Csodálkoztam is, hogy a sofőr hogyan bír így vezetni. Hirtelen megcsúszott a kocsi és elkezdtünk kanyarogni.........

 Nah remélem megint halálra izguljátok magatokat.....xD Sorry mindenkitől,deh ez a célom...:-P Nah ugye bevezettem azt a szabályt,hogy ha nem kapok kommenteket,akkor nem folytatom a sztoryt. Most is ez lesz a helyzet, csak most 6 kommentet kérek!! Nah akkor a 6 komment vagy ide vagy ide: tomkaulitzcb@citromail.hu  Előre is köxx. PuXxX