Tokio Hotel és mi ^^

Kinyílt az ajtó és berontott rajta egy idősebb férfi.

-Na végre, hogy megtaláltalak titetek, fiúk! Már mindenhol kerestelek titeket. Mit csináltatok edd.........- ekkor hirtelen abba hagyta a beszédet, mert észrevett minket. Eddig nem jöttünk rá, hogy ki is ő valójában,de most leesett, hogy ő a Tokio Hotel menedzsere.

-Hát ti??? Mit kerestek itt???- mondta idegesen- Na menjetek el innen,de azonnal.

Megrémültünk. Nem csak a menedzser idegességétől,hanem attól is, hogy soha többé nem láthatjuk őket.

-Nem! Ők nem mennem sehová. Itt maradnak velünk!!!-mondta kissé idegesen Tom a menedzsernek.

-Dehát...Áhh, jóó, de ne maradjatok sokáig.

Épp, hogy ezt kimondta Bill megszólalt.

-Addig maradnak ameddig csak akarnak!

Tátott szájjal néztünk egymásra a Dorinával, mert alig hittük el, hogy ez most megtörténik velünk.

-Hát jó,ti tudjátok....-mondta a menedzser, azzal ki is ment a szobából,mint aki meg lenne sértődve. Mikor becsukta az ajtót, én habozás nélkül Tom nyakába ugrottam, megfogtam a fejét,és adtam neki egy akkora szájra puszit, hogy azt el sem hiszitek...:-$

-Ezt miért kaptam???-kérdezte Tom a sunyi mosolyával,miközben mindenki minket nézett.

-Háát...több okból is....

-Például???

-Hát például azért mert nem hagytátok, hogy elküldjön mindet a medenszeretek na meg persze azért is mert...-ezt már halkabban mondtam-...szeretlek!

Olyan piros lettem, miután ezt a mondatot kimondtam, hogy azt nem lehet elképzelni. Nem is hittem el, hogy megmondtam neki, de legalább túl vagyok rajta. ^^ Egy kicsit féltem a reakcióra, de egy ideig csak nézett a szemembe, és édesen vigyorgott. Azután valamit mutogatott Billnek de nem értettem. Erre Bill és a többiek kimentek a szobából azzal az okkal, hogy elmennek szórakozni abba a szobába, amit "felfedeztek". Már megint kettesben lettem Tommal. :-D Leültünk a kanapéra.

-Mit is mondtál az elöbb?-kérdezte Tom.

-Háát...azt, hogy....szeretlek!

Egy kicsit közelebb jött hozzám,és megfogta a derekam.

-Komolyan?-kérdezte azzal az édes sunyi mosolyával.

-Ig....-már nem tudtam semmit mondani,mert Tom megcsókolt. Átkarolt, és közben csak csókolt. Egyszercsak hátradöntött......

Nah remélem ez a fejezet is tetszett nektek!!! Örülök annak,hogy egyre több ember nézi ezt a blogot,és hogy sokaknak tetszik!!És persze továbbra is kérek véleményeket akár az e-mail cimemre(tomkaulitzcb@citromail.hu) akár az oldalra. Előre is köszy mindenkinek!! PuXx és a Tokio Hotel legyen veletek!!! (L)