A férfi még mindig ott állt az ajtóban és idegeseb figyelt ránk.

-Mit kerestek itt?? Mindjárt hívom a rendőrséget, ha nem mentek el most rögtön.- mondta

-Óhh, igen?? Na ne mondja uram.- állt fel Bill.

-Próbálja csak hívni a rendőrséget...-állt fel Tom is fenyegetően.

-Ti kis pimasz kölykök. Annyira hiányoztatok csibészek.-ölelte meg a fiúkat a férfi. Én és Dorcsy értetlenül néztünk egymásra, mert nem értettük a dolgokat.

-Apa. Be szeretnénk neked mutatni valakiket. Lányok, ő az apukánk. Apa, ők a barátnőink, Dorina és Petra.- mutatott be minket egymásnak Bill.

-Csókolom.-köszöntünk.

-Nyugottan tegezzetek, hisz nem vagyok én még olyan öreg....

-Oké.- mosolyodtunk el.

-Anyátok már mindenhol keres titeket. Gyertek.-mondta a fiúk apja, majd kiment a szobából.

-Bill. Nem vihetnénk el 1-2 CD-t, hogy majd késöbb megnézhessük őket??- kérdezte Dorcsy.

-Nyugottan hozzátok el az összeset- mosolygott Bill. Dorcsy felkapta a CD tartót és lementünk a szüleinkhez. Anyu, Zsuzsa néni és Simone időközben nagyon jó barátnők lettek. Simone még sütit is sütött, amit a nappaliban beszélgetve eszegettek.

-Hát ti meg hol voltatok ennyi ideig fiatalok??-kérdezte Simone.

-Fent néztük a régi videóinkat és elaludtunk.-mondta mosolyogva Tom.

-Hmm...Ez a kedvenc sütim.-mondta Bill, majd neki esett a sütistálnak. Tom is követte a példáját. Amikor néztük a videókat, az jutott eszembe, hogy külsőileg mennyit változtak, de belsőileg ugyanazok a kis, vorgonc kisfiúk maradtak még most is. És ahogy így rájuk néztem, azt éreztem, hogy belülről még mindig kis iskolás gyerekek, akik a szüleikhez vannak nőve, bár igaz, hogy szinte már felnőttek, hisz mindjárt 18 évesek lesznek, de akkor is.... Ahogy így gondolkoztam, teljesen más világba keveredtem és nagyon megilyedtem ,amikor a fiúk apukája megszólalt.

-A sofőr most szólt, hogy lassan indulnotok kellene vissza.- mondta.

-Oké. Akkor elbúcsúzkodunk és megyünk is.-mondta Bill. Szüleink annyira összebarátkoztak Simoneval, hogy megígérték neki, hogy valamikor még beugranak hozzájuk, de addig is telefonon tartják a kapcsolatot. Őszintén szólva örültem neki, hogy anyuink ennyire "összejöttek", higy így még több dolog köt ösze Tommal. :-D

-Na induljunk. Sziasztok.-köszönt el Bill, majd kinyitotta az ajtót.

-Ezzel a limuzinnal megyünk haza??-csodálkozott anyám.

-Persze. Miért látsz itt másik kocsit?? Na gyere.- mondtam, majd betessékeltem a kocsiba, majd elindultunk vissza a hotelbe. Anyuink egész uton csak csodálkoztak, hisz sem anyu, sem Zsuzsa néni nem utazott még ilyen luxus kocsiban. Megérkeztünk.

Szüleink már megint ledermedtek, mikor meglátták a hotelt.

-Gyere anyu. Megmutatom hol lakunk.- mondtam anyumnak, majd felvezettem a mi lakásunkhoz. Körbevezettem, majd megérkezett Tom is.

-Na akkor hogy lesz?? Te anyuddal fogsz lakni??- kérdezte.

-Jaj, dehogy. Itt maradok veled és a szüleink mennek külön szobába.

-Van itt medence vagy szauna vagy valami ilyesmi??-kérdezte anyum.

-Persze, hogy van.- mondta Tom.

-De semmi fürdőruhát nem hoztunk...-keseredtünk el anyuval.

-Semmi baj. Menjetek el nyugodtan vásárolni.- mondta Tom, majd a kezembe nyomott egy hitelkártyát.

-Húúúúú.....Köszi, köszi, köszi.-urgottam örömömben a nyakába.- Megkeressük Dorcsyékat és már megyünk is.

-Oké. Mi meg addig elkészülődünk a fiúkkal és kiürítjük a medencéket.- mondta Tom, majd kinyitotta az ajtót. Mi elmentünk megkeresni Dorcsyt és Zsuzsa nénit.

Nem sokára meg is találtuk őket. Elmentünk egy kicsit barangolni a városba, hogy megtaláljuk a legjobb boltot. Egy kis idő után találtunk egy plázát.Bementünk és elcsodálkoztunk, hogy mennyi bolt van ott. Vettünk négy darab fürdőruhát és siettünk vissza a hotelbe, hogy minél elöbb kipróbálhassuk őket. Bill már a recepciónál várt minket, mikor megérkeztünk.

-Na végre. Gyertek.- mondta majd egy helyiséghez vezetett minket, ahol sok kis öltözőfülke volt. Mindenki elment átöltözni. És a Dorcsyval mentem a medencékhez, mert anyuink még öltöztek amikor mi már készen voltunk. Úgy mentünk a folyosón, hogy takarjuk a hasunkat, hisz azt hittük magunkról, hogy kövérek vagyunk. Mikor megtaláltuk a medencéket nagyon megörültünk, amikor megláttuk, hogy van csúszda is. Éppen Georg és Gustav hülyéskedtek rajta, de látszott rajtuk, hogy mennyire élvezik. Hirtelen valaki hátulról megilyesztett minket. Bill és Tom voltak azok. Csak ámultam, amikor megláttam, hogy milyen vékonyak.

-Hmm, de sexy valaki....-nézett végig rajtam Tom, majd közelebb húzott magához és megcsókolt. Bill ugyanezt tette Dorcsyval. Nem is vettünk észre, hogy egyre közelebb és közelebb "tolnak" minket a medencékhez. Egyszercsak elengedtek minket és ennyit mondtak:

-Pápá...- majd belelöktek minket a vízbe. Ők csak nevettek a parton, de elterveztük, hogy majd késöbb visszakapják. Kimásztunk a vízből és leültünk a székekre egy kicsit száradni, amíg anyuink megérkeznek. Nemsokára meg is jöttek. Anyu rögtön odament az egyik melegvizes medencéhez, majd belement. Csak ennyit láttam, aztán már csak azt hallottam, hogy anyu kapálózik a vízben és Gustav fut felé.......

TH blogíró verseny 

Ugye tudjátok, hogy beneveztem egy blogíró versenyre, ezért töltök fel monsantól kb 1 hónapig heti 2 fejezetet. remélem örültök neki és szurkoljatok nekem. =) Továbbra is kérek véleményeteket, hisz érdekelnek. Sziasztok. =)