-Nem jut eszetekbe semmi csajok??-kérdezte Bill.

-Öööö...nem. Miért mi a baj??-néztünk Billre ilyedten.

-Hát nincs nekünk két szép háttérénekesünk??-mondta Bill kerek szemekkel.

-Jaaaj, tényleg........Hát tulajdonképpen van csak hát....-kezdte a Dorcsy, de Bill a szavába vágott.

-Semmi csak hát! Jöttök velünk próbálni, hisz kell egy kis rutin az esti koncert elött.-mondta Bill, majd egy picit hátra nézett Tomra.

-Micsoda??? Mi is fellépünk veletek ma este??? Na neeee....-mondtuk meglepődve. Látta Tom, h ellenkezünk és gondolta segít Billnek. Odajött hozzám, felhúzott a kanapéról, majd magához húzott és megcsókolt.

- Figyelj Kicsim. Most nem zsarolni akarlak, de van egy meglepetésem a számodra, de azt csak akkor kapod meg, ha próbálunk együtt. Meglátod milyen jó szórakozás. Aztán ha nem érzitek jól magatokat, akkor nem kell fellépnetek a koncerten. Megegyeztünk??

-Háát...Nem is tudom...Megegyezhetünk, ha mondasz valamit a meglepiről. -mondtam cselesen. Tom egy picit gondolkozott. Addig én körül néztem és láttam, h Bill csókolózik a Dorcsyval.Mikor visszafordultam Tomhoz megint magához húzott és megcsókolt.

-Ennyi ízelítőnek elég volt. -mondta, majd megfordult és elindult a helyére, de közben még visszanézett rám és mosolygott. Közben a Dorcsyt is rávette Bill. Beálltunk a mikrofonjainkhoz és kezdődhetett a próba.

- Látom mennyire izgultok, tehát válasszátok ki ti, hogy melyik legyen a következő szám. -mondta Bill.

-Legyen a Monsoon.

-Oké.

Elkezdték játszani a dalt, majd eljött az éneklés ideje. Először remegő hanggal bár, de halkan énelektünk Bill mellett. Mikor a számnak vége lett teljesen megnyugodtunk.

-Mit akartok?? Hisz tök jó hangotok van, csak még izgultok.-mondta Bill- Majd belejöttök, na folytassuk..... Folytattuk a próbát. Végig vettük a koncert összes dalát sorrendben. Mikor végeztünk Bill telefonon szólt a sofőrnek, hogy jöhet értünk. Nemsokára meg is érkezett. Beszálltunk, majd siettünk a hotelbe. Megérkeztünk, felmentünk a szobáinkba. Mi Tommal lefeküdtünk az ágyra, majd elaludtunk. 1-2 órát pihentünk csak, hisz kellett menni a Nagy Csarnokba. Gyors készülődés, felöltözés, stb.... Mikor elkészültünk, lementünk a földszintre. Billék már ott vártak minket. Időközben megérkezett a fekete limuzin is. Útközben tudtuk, hogy milyen messze voltunk a Csarnoktól, hisz a rajongók hangját lehetett hallani messziről is. Miközben begördültünk a csarnok parkolójába, sikoltózó lányok óriási hangerővel ordítottak, mikor meglátták a fekete limuzint. Nem látták, hogy kik ülnek benne, de pontosan tudták, hogy a Tokio Hotel tagjai érkeztek meg. Beparkoltunk a hatalmas parkolóba. Kiszálltunk, majd elmentünk a színpadhoz. Totálisan úgy nézett ki, mint ahogyan a magyarországi koncerten is. Körülnéztünk, amíg a rendezők megcsinálták a technikai dolgokat. Kis idő után visszamentünk a színpadhoz, hisz még egy gyors próbát kell tartani. Mikor Tom a gitárja húrjaiba csapott, a rajongók hatalmas hangerejükkel elkezdtek sikoltozni, pedig még csak kint sorakoztak. Próbáltunk fél órát, majd visszavonultunk a színfalak mögé, hisz eljött az ideje, hogy beengedjéka rajongókat.

Még bekaptunk 1-2 falatot, ittunk. Nemsokára szólt Saki ( az antik vagy a gyengébbek kedvéért a TH menedzsere), hogy elkezdhetjük a koncertet. Elindultunk a folyosón. Minél erőteljesebben hallottuk a sikoltozásokat, annál jobban izgultunk. Mikor megérkeztünk a színpadhoz, Bill odajött hozzánk.

-Figyeljetek. Látom nagyon izgultok, ezért van egy ötletem. Az első számot eljátszuk mi egyedül, aztán a második szám elött bemutatlak titeket a közönségnek, aztán mehet tovább a koncert. Jó lenne nektek így??- kiabálta Bill, hisz a kiabálásoktól alig lehetett hallani valamit.

-Persze. Addig megpróbálunk lazítani.- mondta Dorcsy.

-Akkor jó. És nincs miért aggódnotok. Ügyesek vagytok.- mondta utoljára Bill, majd megcsókolta a Dorcsyt. Én közben Tomra néztem és láttam, hogy ő a közönséget nézi. Odamentem hozzá.

-Aztán nem flörtölni semmilyen csajjal.- modtam neki viccként, majd szigorúan néztem rá.Rámnézett, majd megcsókolt.

-Dehogy is, Kicsim. Én csakis téged szeretlek.- mondta. Hirtelen lekapcsolódtak a fények. Azt hittem, hogy valami elromlott, de mégsem. Ez a fiúknak volt egy jel, hogy kezdődik a koncert. Felfutottak a színpadra. Elhelyezkedtek, majd elkezdtek játszani a sötétben. Először Tomot világították meg, utána Georgot, Gustavot és végül Billt. Az első szám az Über's ende der Welt volt. A rajongók velük énekelték a dalszöveget és tomboltak. Mi a Dorcsyval a színpad mögött hülyültünk. Ugráltunk ide-oda és a fejünket ráztuk, mint akik nem normálisak..... xD A gorillák meg csak bámultak, h mi van velünk és nevettek. Teljesen ledermedtünk, mikor vége lett a számnak. Eljött az idő.....

-És most had mutassak be két gyönyörű lányt. Dorinát és Petrát, akik mostantól a háttérénekeseink.-mondta Bill, majd ránk nézett és intett, hogy menjünk fel a színpadra. Elindultunk. A színpad két oldalán mentünk fel a lépcsőkön. Befutottunk, majd odaálltunk a mikrofonjainkhoz, amik majdnem Gustav mellett voltak.

A teremben síri csend lett.........

Nah remélem ez a fejezet is tetszett nektek. Hát eredetileg tegnap raktam volna fel,dehát nem lett rá időm. Remélem nincs hari ezért. De most alig írt valaki kommentet. Ez igy nem fog működni, hogy én írom,ti meg nem kommenteltek... KÉREK VÉLEMÉNYEKET!!!!!!!!!